Egy vállalkozásnak a versenyterepen, a riválisok nyomása alatt szinte kötelező valódi innovációkkal előállnia.
A vállalati innováció magába foglalja a műszaki fejlesztést, a felfedezést, a termékújítást, az új gyártási eljárások kidolgozását, a szervezeti megújítást, a piaci, illetve marketinglépéseket és a kutatásokban, munkaanyagokban megjelenő tényanyagokat is. Mindeközben szellemi alkotások születnek, amelyek jelentős értéket képviselnek. Támogatásukról, és védelmükről pedig gondoskodni kell.
Ekkor van jelentős szerepe a szabadalmi oltalom megszerzésének, hiszen ez az optimális jogi eszköz erre.
A szabadalom, a szabadalmi oltalom megszerzése biztosítja a kizárólagos és korlátlan jogot az értéket képviselő találmány hasznosítására. Viszont a szabadalmazhatóságnak vannak feltételei. Azokat az üzleti szempontból jól hasznosítható innovációs eredményeket, melyek a feltételeken kívül esnek, a hazai és külföldi iparjogvédelmi rendszerben a szabadalomhoz hasonló tartalmú jogi megoldással, a használatiminta-oltalom alkalmazásával védhetjük le.
A szabadalom és a használatiminta-oltalom különbsége
- A használatiminta-oltalom formája csak a műszaki megoldások bizonyos körénél jelenthet megoldást.
- Általában az alkotótevékenység alacsonyabb szintjét jellemzik a használatiminta-oltalom megoldások.
- Míg a szabadalomnál vizsgálják az újdonság és a feltalálói lépés teljesülését, a használatiminta-oltalomnál nem. Éppen ezért az utóbbi gyorsabb és költséghatékonyabb.
- Attól még, hogy a használatiminta-oltalom megszerzésénél nem vizsgálják a feltételeket, lehet kérni az újdonság és a feltalálói lépés vizsgálatát.
Ezzel védhetők a jól hasznosítható vállalati innovációs eredmények akár 10 éves időtartamra, amit közel 80 országban elismernek. A forma az üzleti gyakorlatban is jól működik.
A használatiminta-oltalom előnyei:
- egyszerűség,
- megszerezhetőség,
- gyorsaság,
- kedvező ár.
Ahol a felsorolt szempontok számítanak, ott a használatiminta-oltalom reális alternatívát jelenthet, mint vonzó, perspektivikus iparjogvédelmi eszköz.
