Manapság a kávézás kedvelőinek könnyű dolguk van, akár házhoz is rendelhetik a kedvenc márkáikat – például a Lavazza, Segafredo, vagy az itthon kevésbé ismert Paulig. A tökéletes élményhez elegendő egy gombot megnyomnunk a modern otthoni kávégépen. De ez nem mindig volt így, hosszú és kacskaringós út vezetett el idáig.
1. A kávéval kapcsolatos legendák
Sok legenda szól arról, hogyan találták fel a kávé frissítő hatásait. Az egyik legrégebbi történet egy fiatal etióp kecskepásztorról szól, körülbelül 850 évvel ez előttről. Úgy találta, hogy kecskéi különösen élénkek lettek bizonyos bogyós gyümölcsök fogyasztása után.
Később a szerzetesek kipróbálták ugyanezt a bogyót, de csalódtak keserű ízében, és a tűzbe dobták a bogyókat. Hamarosan a finom illat átment az orrukba. A szerzetesek annyira kíváncsivá váltak, hogy italt készítettek a pörkölt bogyókból, amit Isten ajándékának tekintettek, mert segített ébren maradni éjfélig.
2. A kávé út keresése
A kávéivás kultúrájának gyökerei a 11. századba nyúlnak vissza. Abban az időben a kávét először az eredeti „otthoni” Etiópiából importálták Arábiába. Ez az új „iszlám bor” frissítő hatásaival bűvölte el a perzsákat, mert a valódi bor szigorúan tilos volt a muszlimok számára. A „kávé” szó az ősi arab „qahwah” szóból származik.
A 15. század második felében a kávé Mekkán és Medinán keresztül elterjedt az Arab Királyságban, és 1510 -ben eljutott Kairóba.
A 16. század első felében az Oszmán Birodalom elérte legnagyobb kiterjedését. A kávé jelentősége folyamatosan nőtt Arábiában, Kis -Ázsiában, Szíriában, Egyiptomban és Délkelet -Európában. Az első kávézókat Damaszkuszban és Aleppóban nyitották meg 1530-ban és 1532-ben.
3. A kávé meghódítja Európát
1615 -ben velencei kereskedők hozták az első kávézacskókat Nyugat-Európába. A kávé finom illata és frissítő hatásai gyorsan kedvenc itallá tették, és a kávézók hamarosan elterjedtek egész Európában. A polgárok, akik folyamatosan gondoltak az ületi ügyeikre, hamarosan dicsérték a józanító hatásait, amelyek részegeket megbízható munkásokká tettek. Holland és angol tengerészek vitték a gyárat a világ gyarmataira.
Amikor a törökök 1683 -ban kénytelenek voltak befejezni Bécs ostromát, 500 zsák kávét hagytak hátra. Egy vállalkozó szellemű lengyel üzletember kihasználta őket, amikor megnyitotta a város első kávézóját.
Az ital elterjedését hatalmas kávécserje termesztés fellendülés követte. Már a 17. század végén az üvegházakban sikeresen termesztették a kávécserjéket. Az egyik ilyen növényt Párizsba küldték ajándékba XIV. Lajosnak 1714 -ben. Úgy gondolják, hogy ez az egyetlen növény több millió mai kávécserje őse volt.
4. Kávé a 20. században
A 20. század elején Brazília volt a világ legnagyobb kávétermelője. Ma szinte minden kávétermelés Közép -Amerikából, Brazíliából és Dél -Amerika trópusi régióiból származik. A globális kávétermelés elérte az évi 150 millió zsákot Brazíliával, a vezető termelővel, amely a teljes mennyiség több mint 1/3 -át állítja elő.
Az otthon pörkölt kávét egyértelműen felváltotta egy kész ipari termék. 1901 -ben a japán Dr. Sartori Kato bemutatta az első oldható kávéport. 1938 -ban a Nestlé megalapozta az instant kávé (instant kávé) kereskedelmi forgalmazását.
A kávéfogyasztás mértékét úgy írják le, mint a zöld kávé fogyasztási trendjét az elmúlt 250 évben.
- 1750: 600 000 zsák
- 1850: 4 millió zsák
- 1950: 36 millió zsák
- 1995: 94 millió zsák
- 2000: 103 millió zsák.
A kávé iránti kereslet miatt ez a forró ital a világ második legfontosabb kereskedelmi alapanyaga lett a kőolajtermékek után. Ezt a tendenciát a túltermelés fázisai, a felesleges készletek elégetése, az összeomlott árak, a globális gazdasági válság, a két világháború alatti fogyasztáscsökkenés és a kávéárak stabilizálása érdekében világméretű kávémegállapodások követték. Németországban a második világháború vége után a kávé a gazdasági rekonstrukció és a gazdasági csoda szimbólumává vált. A kávéivást azzal egyenértékűvé tették, hogy az emberek ismét megengedhették maguknak az élvezeti cikkeket.
