A tetőtérnek sok előnye és hátránya van, a kialakítás során belsőépítészetileg legalább annyira észnél kell lenni, mint a statikai tervek készítésekor. És ami rendkívül fontos szempont: energetikailag is rendben kell lennie a tetőtérnek ahhoz, hogy élhető helyiségeket tudjunk kialakítani.
Az energiaárak elszabadulása után talán legfontosabb szempont, hogy megfelelő módon szigeteljük le a tetőteret, illetve amennyiben nem építjük be a tetőteret, akkor a padlást, pontosabban a födémet érdemes szigetelni. És hogy miért megkerülhetetlen kérdés ez? Amennyiben nincs jól leszigetelve a tetőtér vagy a födém megfelelő vastagságú és minőségű szigetelőanyaggal, akkor akár 30 % hőveszteséggel számolhatunk, hiszen a meleg levegő felfelé száll és egy rosszul szigetelt, nagy felület (amilyen a födém lehet), pont alkalmas arra, hogy rajta keresztül a hő kijusson az épületből. A födémen és a tetőn kívül van még jó néhány felület, amelyet le kell szigetelni, ha jót akarunk magunknak: 25-35 % hő illan el a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át és 15-20% a nyílászárókon keresztül.
És hogy mit nyerünk ezzel? Amennyiben elvégezzük az utólagos homlokzat szigetelést, födémszigetelést, sikeresen megfoghatjuk az elszökő hő 55-65 %-át, és ha a nyílászárók is megfelelő módon szigetelnek, a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át! Választhatunk a hagyományos és a fújható szigetelési technológiák közül. A fújható szigetelés előnye, hogy gyorsan, hatékonyan kivitelezhető, a szigetelés hatására jobb lesz a komfortérzet a házban. Sokkal jobb lesz a hőtartása az épületnek, vagyis nem hűl le olyan gyorsan a ház, nem érezzük azt, hogy hiába fűtünk állandóan, mégis hideg van. Nyáron pedig nincs az az eszeveszett hőség a házban már az első meleg nyári nap után. Megfelelő fújható padlás vagy tetőtér-szigeteléssel az épületünk télen megtartja a meleget, nyáron nem engedi be a hőséget. A hőszigetelő anyagok az anyagok közti hőterjedést lassítják le azzal, hogy alacsony hővezetési tényezővel rendelkeznek, így a hő lassan jut át rajtuk. Miközben a hő lassan átterjed a szigetelőanyagon, az anyag maga is felmelegszik (vagy lehűl), hőt tárolva ezzel. Amikor megszűnik a helyiség fűtése (vagy hűtése), akkor a hagyományos szigetelőanyag a benne tárolt hőt lassan visszaadja. A hőszigetelés jelentősége télen-nyáron egyforma: megtartja a meleget, de megtartja a légkondicionálás által lehűtött levegő hőmérsékletét is.
A modern és praktikus tetőtér kialakításnál gondoskodni kell a megfelelő nyílászárókról és az árnyékolástechnikáról is. Emellett az sem árt, ha az ablak a port, szennyeződést, csapadékot, szelet és a külső zajokat is hárítja. A megfelelő üvegszerkezet és ablakprofil minden igényünket kielégíti, persze az is lényeges, hogy jó legyen a vasalat és a tömítés.
Ha oromfalas a tetőnk (pl. a klasszikus nyeregtetőnél), ne csak a tetőablakokat alakítsunk ki, hanem a falakon is legyen nyílászáró, így egyszerűbb lesz a szellőztetés. És ha már a szellőztetésnél tartunk, érdemes kitérni egy fontos dologra. Ha rossz a szigetelés és nem megfelelő a szellőztetés, akkor a lakásban, tetőtérben keletkező pára kicsapódhat a hőhidakon, vagyis azokon a felületeken, amelyek rosszul vannak szigetelve, ezért a külső hideg hatására jobban lehűlnek, mint a lakás többi része. A páralecsapódás miatt nedvesek lesznek a falak és akár penészedés is kialakulhat. Ezt a problémát elkerülhetjük azzal, hogy szakszerűen szigeteljük az épületet és rendszeresen szellőztetünk.
De az sem mindegy, hogy milyen módszerrel és rendszerességgel szellőztetünk. Először lássuk, mely módszereket érdemes kerülni: az első a konstans résszellőztetés, amikor szinte egész nap nyitva van egy kicsit az ablak, hadd járjon a levegő. Ezzel a módszerrel az a baj, hogy állandó hőveszteséget okoz (vagy nyáron hőbeáramlást), viszont nem cseréli ki az elhasznált levegőt. Ennél egy fokkal jobb irány a részleges szellőztetés, amikor 10 percre teljesen kinyitunk egy ablakot. Ezzel a módszerrel már jobb eredményeket érhetünk el és kevesebb hő illan ki, mint a folyamatos résszellőztetéssel. A leginkább célravezető megoldás pedig a kereszthuzatos szellőztetés. Vagyis kinyitunk két egymással lehetőleg szemben elhelyezkedő ablakot és 5 percen keresztül hagyjuk, hogy a huzat kicserélje az elhasznált levegőt, kivigye a lakásból a párát.
A tetőtéri ablak körüli szigetelést különös gonddal végezzük el, mert a rosszul szigetelt ablaknyílás miatt elveszíthetjük a jó minőségű ablak szigetelő adottságait, hőhidak alakulhatnak ki az ablak körül, ami párásodáshoz, hőveszteséghez, penészedéshez vezethet. Hosszú távon akár az ablak is tönkremehet ebben a folyamatban.
Miért fontos a megfelelő külső árnyékolás? A belső árnyékolási technológiák (pl. sötétítő függöny, reluxa), sajnos csak a fényt tartják kívül, a hőenergia viszont az ablakon keresztül bejut a belső térbe és becsapdázódik. Ennek hatására felforrósodnak a tetőtéri helyiségek. A szakszerű külső árnyékolással azonban hőség idején kiszoríthatjuk a hőenergia jelentős részét. Télen viszont, amikor jól jön egy kis kiegészítő fűtés, beengedjük a napfényt és a napenergiát a tetőtéri szobákba.
A tetőtér több szempontból is előnyös. Egy kertes ház esetében úgy tudjuk megnövelni vele a meglévő épület életterét, hogy csak felfelé terjeszkedünk. Túl azon, hogy energetikailag tökéletesítjük a házat, fontos, hogy praktikusan, élhetően tervezzük meg a belső tereket is. Előzetesen mérjük fel, milyen napi szokásaink vannak, mérjünk, rajzoljunk. Azt is nézzük meg, hogy a lakás, ház, amiben élünk, milyen adottságokkal rendelkezik! Mekkorák a szobák, milyen az elrendezés, hogyan oszlanak meg a funkciók? Végeredményben akkor lesz komfortos a lakásunk, ha az alapszerkezettel tisztában vagyunk. Az esztétikumot érdemes a praktikusan végiggondolt terv alapján továbbgondolni. Így végül nem csak szép, de valóban kényelmes, jól használható otthonunk lesz.
Találjunk mindennek helyet, a tárolókat pedig az igényeknek megfelelően válasszuk ki. Előfordul, hogy csak úgy hányódnak a holmik, főleg, ha gyerekek is élnek a házunkban. Mielőtt megvásárolnánk a tárolókat, szekrényeket, polcokat, mérjük fel, hogy pontosan mit szeretnénk elpakolni, mekkora és milyen jellegű tárolókapacitásra van szükségünk. Gondoljunk az idényholmikra is. Például a téli holmiknak, kabátoknak, sálaknak, sapkáknak legyen olyan tárolója, ami nincs annyira szem előtt, és ahová az év többi részében el tudjuk pakolni. Ha síelünk, túrázunk, legyenek a szükséges eszközöknek praktikus polcok, akasztók. Mérjük fel, hogy a helyiségen belül hol helyezhető el tároló! Vizsgáljuk meg azt is, hogy melyik falra mekkora polc, szekrény férne el, nézzünk körül alaposan, kitűnő tárolóhelyként funkcionálhat például egy feljáró alatt kiaknázatlan terület, az ablak alá vagy az ajtó fölé fúrható polc.
