A kiégés (burnout) szindróma a hosszú távon kimerítő munka következménye. Mind fizikailag, mind lelkileg károsítja egészségünket az egyre nagyobb mértékben eluralkodó teljesítménykényszer, időnyomás és feszültség, amiben dolgozunk. A kiégés hosszan tartó, szűnni nem akaró nyomás okán alakul ki. A megnövekedett stressz mindent elsöprő kimerültséget, cinizmust, hatékonyság-csökkenést, teljesítményromlást, hosszú fennállása pedig depressziót, sőt apátiát okozhat.

A kiégés fő motívumai

  1. Kimerültnek érzed magad.
  2. Mentális eltávolodást érzel a munkádtól, azaz a feladataiddal kapcsolatban negatív érzések lesznek úrrá rajtad, például elkeseredettség és cinikusság.
  3. Csökken a hatékonyságod.

A stressz és a kiégés közötti különbséget úgy fogalmazhatnánk, hogy a stresszes ember feszülten viselkedik a munka utáni baráti rendezvényen, a kiégett ember el sem megy. Ha utolér a kiégés, a motivációd és az energiád teljes elvesztését éled meg.

Annyira kiterjedt problémáról van szó, hogy 2019-ben már a WHO is hivatalosan definiálta a szindrómát. Eszerint (link alul, kiégés WHO definíció). „A kiégés olyan krónikus munkahelyi stresszből eredő szindróma, amelyet nem sikerült sikeresen kezelni.”

A kiégés motívumai

1) Az egyéni kiégés, amikor túlzott tökéletességre törekvés okán túl magas követelményeket állítasz magad elé. 2) Az interperszonális kiégés, amit a rossz munkatársi kapcsolatok okoznak, mint például egy agresszív főnök, aki a kiégésig fokozza a stresszt.3) A szervezeti kiégés, ami a rossz szervezés, irreális elvárások és határidők következménye. Úgy érzed, veszélyben a munkahelyed, és ezáltal a biztonságod. A kiégés elleni küzdelem első lépése, hogy megértsd, milyen tényezők vezetnek hozzá.

A kiégést negatív sztereotípia övezi. Eszerint a kiégés oka, az, hogy nem vagy képes kezelni a feladataidat és a stresszt. Ez nem igaz! Nagyon sok esetben kontrollunkon kívüli okok sodornak kiégésbe bennünket. Rosszul tervezett folyamatok, nem világos elvárások, toxikus vezetői attitűd. Ha egy munkahely nem nyújt elegendően világos és követhető munkafeltételeket és elfogadható elbánást, viszont a következésképpen fellépő munkavállalói stresszt a munkatárs felelősségébe varrják, az nincs rendjén.

A kiégés jelei

Ha tartósan kimerültnek érzed magad és egyre többször beszélsz cinikusan a munkáról, esetleg megkeseredettnek érzed magad, légy figyelmes, lehet, kezdesz kiégni. Figyelj a jelekre!

  1. Minden lassabban megy a szokottnál.
  2. Úgy érzed, minden reménytelen.
  3. Apró feladatok is kimerítőnek tűnnek.
  4. Nem látod a jó célt.
  5. Negatívan állsz mindenhez.
  6. Akkor is fáradtan ébredsz reggel, ha este időben lefeküdtél.
  7. Azon kapod magad, hogy kibúvókat keresel.
  8. Folyton rettegéssel gondolsz a következő napra.
  9. Minden este úgy érzed, a közelébe sem értél az eltervezetteknek, pedig mindent beleadtál.
  10. Nincs kedved társaságba menni.
  11. Egyre többet hiányzol a munkából.
  12. Türelmetlen vagy a kollégáiddal, vevőiddel, pácienseiddel.

A kiégéshez vezető folyamat

  1. Kezdeti lelkesedés, idealizálás, túlzott és nem reális célok, kreatív, magas hatékonyság, bizonyítani akarás. Személyes igények elhanyagolása, stressz elfojtása.
  2. Stagnálás, teljesítmény növekedés megáll, munkahelyi kapcsolatok romlanak. Problémák tagadása.
  3. Frusztráció. Kapcsolatok beszűkülnek, teljesítmény romlik, negatív megnyilvánulások. Visszahúzódás.
  4. Depresszió, belső üresség, esélytelenség-érzés, apátia.
  5. Teljes kiégettség.

Így gyógyulj meg!

  1. Válaszd szét a munkaidőt a szabadidőtől!
  2. Struktúráld a napodat! Ne csak az időbeosztásodra figyelj, hanem az energiád, erőd beosztáára is! Tudd, hogy minden nap csak adott mennyiségű életerőnk van, ha rosszul osztjuk be és ha túlhasználjuk, az biztosan visszaüt.
  3. Próbálj kevésbé bevonódni érzelmekkel a munkába. Igyekezz tényszerűségekben gondolkozni, racionálisan megközelíteni a helyzeteket.
  4. Keress kölcsönösen támogató csoportot, amelyen belül megfelelő emberi kapcsolatok tarthatók fenn.
  5. Időről időre állj meg és lélekben lépj hátra. Kérdezd meg magadtól, milyen motiváció tart a munkahelyeden és milyen segítségre lenne szükséged. Nevezd meg a kielégítetlen igényeidet és szükség esetén kérj segítséget!
  6. Rendszeresen vizsgáld felül a prioritásaidat. Legyenek dolgok, amiket tudatosan elengedsz.
  7. A feladataid folyamatában elvégzett apró lépéseket is ünnepeld meg! Ne csak a végcél elérését tekintsd sikerélménynek!
  8. Szakíts időt sportolásra, hobbira, örömszerző időtöltésre!
  9. Ne engedd, hogy a munkád egyenlővé váljék az életeddel! És ne menekülj a magánéleted nehézségei elől a munkába!

Szeretettel,

Tomori Nóra, karrier tanácsadás, karrier coach, életvezetési tanácsadás