A „védett kor” kifejezés sokszor felmerül a nyugdíj előtti években, mégis kevesen tudják pontosan, mit jelent, mire ad védelmet, és mire nem.
Mi az a védett kor
Védett korról akkor beszélünk, amikor egy munkavállaló már közel van az öregségi nyugdíjkorhatárhoz, és a jogszabályok emiatt fokozott védelmet biztosítanak számára a munkaviszony megszüntetésével szemben.
Magyarországon ez a védelem általában akkor lép életbe, amikor a munkavállalónak öt éven belül elérhető az öregségi nyugdíjkorhatár.
Fontos hangsúlyozni, hogy a védett kor nem külön jogállás, hanem a munkajog egyik védelmi eszköze.
Mitől „védett” a védett kor
A védelem lényege az, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg szabadon a munkaviszonyt pusztán gazdasági, átszervezési vagy általános indokokra hivatkozva.
A jogalkotó célja az volt, hogy az idősebb munkavállalók:
– ne kerüljenek tartós álláskeresési helyzetbe közvetlenül a nyugdíj előtt
– ne veszítsék el azokat az éveket, amelyek a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt biztosítják
– nagyobb egzisztenciális biztonságban legyenek életük utolsó aktív szakaszában
Jelenti-e azt, hogy nem lehet elküldeni
Nem. Ez az egyik leggyakoribb félreértés.
A védett kor nem jelent elbocsáthatatlanságot. A munkaviszony megszüntethető, ha:
– a munkavállaló súlyosan megszegi a munkakötelezettségeit
– alkalmatlanná válik a munkaköre ellátására
– olyan ok áll fenn, amelyet a munkáltató bizonyítani tud
A különbség az, hogy a munkáltatónak sokkal alaposabban meg kell indokolnia a felmondást, és nem élhet rutinszerű létszámleépítéssel.
Mire nem terjed ki a védelem
A védett kor nem jelent automatikus előnyt minden helyzetben. Nem garantál:
– magasabb fizetést
– munkakör megtartását minden körülmények között
– előléptetést vagy kedvezményes munkabeosztást
– korlátlan idejű munkaviszonyt
A védelem kizárólag a felmondás jogszerűségének szigorítására vonatkozik.
Mi a helyzet a közös megegyezéssel
Ez egy nagyon fontos pont.
A védett kor nem védi meg a munkavállalót a közös megegyezéssel történő megszüntetéstől. Ha a dolgozó aláírja a megállapodást, a védelem nem érvényesül.
Éppen ezért nyugdíj előtt álló munkavállalóknak különösen fontos, hogy:
– ne írjanak alá azonnal semmit
– kérjenek időt az átgondolásra
– szükség esetén jogi tanácsot kérjenek
Kapcsolódik-e a nyugdíjhoz
Közvetlenül nem, de közvetve igen.
A védett kor célja az, hogy a munkavállaló biztonságosan eljusson a nyugdíjig, megszerezze a szükséges szolgálati időt, és ne kényszerüljön arra, hogy a nyugdíj előtti években munkanélküliként vagy ellátásokra szorulva éljen.
A védett kor a nyugdíj előtti évek egyik legfontosabb munkajogi biztonsági eleme. Nem jelent teljes védelmet az elbocsátással szemben, de jelentősen megnehezíti a munkáltató dolgát, és kiszámíthatóbb helyzetet teremt az idősebb munkavállalók számára.
A legfontosabb üzenet az, hogy a védett kor tudatosságot igényel. A jog akkor nyújt valódi védelmet, ha a munkavállaló tisztában van a lehetőségeivel és a határaival.
