Az óraátállítás – vagyis a tavaszi és őszi időpontban történő óra előre- illetve visszaállítása – több szinten is hatással van mindennapi életünkre és szervezetünkre. Bár eredetileg gazdasági okokból (energiamegtakarítás céljából) vezették be, ma már egyre több kutatás mutat rá a biológiai és pszichológiai következményeire.
A biológiai óra megzavarása
Az emberi szervezetnek van egy belső cirkadián ritmusa, amely kb. 24 órás ciklusban szabályozza az alvás–ébrenlét, a hormontermelés, a testhőmérséklet és az anyagcsere működését.
Tavaszi óraátállításkor (amikor előre állítjuk az órát) a szervezet hirtelen „elveszít” egy órát, ami hasonló ahhoz, mintha keletebbre utaznánk egy időzónát – tehát mini jetlag-et okoz.
Őszi óraátállításkor (amikor visszaállítjuk az órát) elvileg nyerünk egy órát, de a ritmusunk így is felborulhat, különösen azoknál, akik érzékenyek a fény–sötétség váltásra.
Hatás az alvásra és a koncentrációra
Az átállítás után napokig, sőt akár hetekig is:
nehezebb lehet az elalvás vagy a reggeli ébredés,
romlik a koncentráció és a reakcióidő,
nő a fáradékonyság és az ingerlékenység.
Kutatások szerint a tavaszi átállítás utáni napokban megnő az autóbalesetek száma, valamint a munkabaleseteké is – főként az alváshiány miatt.
Szív- és érrendszeri kockázatok
Egyes orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy a tavaszi átállítást követő napokban megnő a szívinfarktusok és a stroke-ok gyakorisága, mivel az alvásritmus felborulása és a stresszhormonok (pl. kortizol) megemelkedése megterheli a szívet. Az őszi visszaállításkor viszont átmenetileg kissé csökken ez a kockázat.
Hangulat és mentális egészség
A fény mennyisége közvetlenül hat a melatonin és a szerotonin szintjére, amelyek az alvásért és a hangulatért felelnek.
Az őszi óraátállítás után korábban sötétedik, ami őszi-téli depressziót (SAD – seasonal affective disorder) válthat ki.
A fényhiány miatt gyakoribb a levertség, motiválatlanság és az alvási zavar.
A mindennapi életre gyakorolt hatások
A reggeli rutin (iskolába, munkába indulás) nehezebbé válhat.
A gyerekek és az idősek különösen érzékenyek az átállításra.
Az állatok biológiai órája sem változik – a háziállatok, tehenek, kutyák, macskák etetési és alvási ritmusa ilyenkor zavarttá válhat.
Az eltörlés kérdése
Az Európai Unió már 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről, de a tagállamoknak kellett volna meghatározniuk, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartják meg véglegesen. E döntés azonban a mai napig nem született meg, így az átállítás továbbra is érvényben van.
Az óraátállítás rövid távon fáradtságot, alvászavart és koncentrációromlást okozhat, hosszabb távon pedig növelheti a szív-érrendszeri és hangulati problémák kockázatát. A modern társadalomban, ahol az energiatakarékosság mértéke már minimális, a legtöbb szakértő szerint több hátránya van, mint haszna.
Kép forrása: Open AI Dall-E (AI-generált kép)
