Ma már az egyes pénzügyi szolgáltatások esetében többféle árképzési stratégiával, struktúrával találkozhatunk. A vállalkozók számára elengedhetetlen, hogy a különböző költségekkel, bevétellel, kiadással megfelelően tudjon kalkulálni akár hosszú távon is. Pláne napjaink változó gazdasági körülményei között.
Mit jelent ez az árazási stratégia?
A bankközi díj plusz-plusz – röviden IC++ árazás – tulajdonképpen azt jelenti, hogy a bankkártyás fizetések során a kereskedő pontosan át tudja nézni, hogy a végső díj milyen költségelemekből épül fel. Ezek közül a legjelentősebb tétel a bankközi jutalék, ami a kibocsátó és elfogadó bankok közötti tranzakciók során számítanak fel.
Fontos, hogy végül melyik fizetési szolgáltatót választjuk, a BizPay által elérhető Worldline szolgáltatások mindig megbízható alternatívát jelentenek hosszú távon is.
A POS terminál költségei az IC++ árazás alkalmazásával átláthatóak lesznek. Az IC++ modell három fő díjelemre bontja le a kártyás fizetési tranzakciók során fellépő díjakat. Ilyen a bankközi díj (interchange fee), a szolgáltatói díj (acquirer fee) és a rendszerdíj (scheme fee).
A részletes bontás előnye, hogy a vállalkozások innentől kezdve pontosan látják, hogy az egyes költségelemek mekkora mértékben járulnak hozzá a teljes tranzakciós díjhoz.
A kereskedők könnyebben tudják így összehasonlítani a különböző szolgáltatók ajánlatait, előnyeit és hátrányait. A végeredmény egy tudatos döntés lesz, így a lehető legkedvezőbb konstrukció mellett tehetjük le a voksunkat.
Alaposan meg kell ismerni a POS terminálhoz kapcsolódó költségeket. Az IC++ árazásnak köszönhetően a fizetési folyamatok mellett a vállalkozás költségei is átláthatóbbak lesznek, hatékonyabban lehet tervezni és optimalizálni a teljes működést. Ez leginkább azoknak a kereskedőknek előnyös, akik nagyobb forgalmat bonyolítanak le az átlagnál, vagy többféle kártyát is elfogadnak a POS terminálon keresztül.
Miből állnak az egyes költségek?
Kezdjük a sort a bankközi díjjal, amit a kereskedő elfogadást biztosító szolgáltatója fizeti annak a banknak, amelyik a fizető fél kártyáját kibocsátotta. A bank ebből fedezi a kártya kezelésének díjait, illetve az állandó csalás elleni védelem fenntartását. A díj mértéke függ a típustól is, ami lehet betéti kártya, céges kártya vagy hitelkártya.
A rendszerdíjat a kártyatársaságok szedik be a hálózat fenntartásáért és a tranzakciók feldolgozásáért. Társaságonként eltérhet ennek a mértéke. Az elfogadói díjat pedig a kereskedő fizetési szolgáltatója fogja felszámítani az elfogadás biztosításáért. Ez a terminál díjait, a technikai támogatást és a tranzakciók elszámolását fedezi.
Milyen kihívásokra lehet számítani?
Az IC++ modell átlátható ugyan, de bizonyos esetekben lehet bonyolult is a kereskedők számára. A különböző fizetések változó díjösszetétele miatt sokszor nehéz előre becsülni a teljes költséget, pláne, ha többféle kártyát fogad el a vállalkozás.
Kép forrása: bizpay.hu
